Nadam se da do kraja godine neću morati kačiti ovako ružne slike, jer imam ih još mnogo.
петак, 24. децембар 2010.
Ružna slika naše neposredne okoline
Nadam se da do kraja godine neću morati kačiti ovako ružne slike, jer imam ih još mnogo.
недеља, 12. децембар 2010.
Čekamo da dođe Nova
Dok čekamo da dođe Nova Godina, baš se nešto i ne radujemo kao nekada. Kažu Nova će biti gora i teža od stare, kako da se radujemo ovoj Novoj kada za nju nema čak ni nagoveštaj za neku nadu?
Ipak pozitivnost je ono što će nas održati , verovatno će ljudi više da se zbliže i biće svima tako lakše.Pa neka nam dođe ,mi je i onako moramo dočekati.
Ipak pozitivnost je ono što će nas održati , verovatno će ljudi više da se zbliže i biće svima tako lakše.Pa neka nam dođe ,mi je i onako moramo dočekati.
Istina i laž
"Najbolji znak istine je jednostavnost i jasnoca, laž je uvek zamršena, nakindurena i recita."
Tolstoj
Tolstoj
понедељак, 22. новембар 2010.
CaliVita International
Az egyetlent mindig jobban szoktuk becsülni, legyen ez így az egészségünkkel is!
A CIVILIZÁCIÓS ÁRTALMAK FŐBB OKAI - Miért vagyunk egyre betegebbek?
Az utóbbi időben az ún. nem fertőző, civilizációs berendezkedéssel összefüggő megbetegedések terjedtek el a fejlett és fejlődő országokban. A korábbi fertőző, járványszerűen előforduló betegségek napjainkra visszaszorultak a orvostudomány rendkívüli fejlődése következtében. A korunkat jellemző egészségügyi helyzet tehát meglehetősen ellentmondásos: egyrészről egy igen korszerű orvosi háttér áll a jóléti társadalmak mögött, amely objektív tudományos ismereteket, széleskörű orvosi tapasztalatokat és fejlett gépparkot, műszerezettséget foglal magában. Másrészről azonban úgy tűnik, hogy mindez kevésnek bizonyul a jelen szakmai kihívásait illetően, hiszen emberek tömegei betegszenek meg továbbra is. Kórházaink telve vannak keringési-, mozgásszervi-, daganatos-, légzőszervi betegekkel. A lelki zavarok miatt egyre többen veszítik el lábuk alól a talajt, és keresnek menekülést valamilyen -ideig-óráig megnyugvást vagy felejtést nyújtó - szenvedélyben (cigaretta, alkohol, kábítószer).
Mivel magyarázható, hogy az egyre fejlődő tudományos háttér mellett mégis egyre több a megbetegedés? Logikailag szemlélve éppen fordítva kellene történnie: a tudomány és orvoslás előrehaladásával egyre több egészséges embernek kellene élnie társadalmunkban.
A válasz természetesen nem a tudományban vagy az orvosi szakmaiságban keresendő. Az orvos óriási energiákat mozgósít, minden tudását latba veti a betegség megállítása és megszüntetése érdekében. Életet ment minden nap. Egyvalamit azonban ő sem tehet meg: nem jöhet velünk haza otthonainkba, nem figyelheti ételeinket, nem lehet ott a hétköznapjainkban, hogy minden percben tanácsoljon. Az orvos gyógyít, és amennyi hatalmában van, megteszi. Néhány elvet javasol, időnként kontrollra visszahív. Ez az ő munkája és az ő felelőssége. De ezzel a betegség nincs gyökeresen meggyógyítva. A mindennapi életünk határozza meg a teljes gyógyulás irányát és mértékét.
A „modern” megbetegedések fő oka tehát az ember egyéni felelősségtudatának hiánya. Sokszor az orvosoktól, külső szakemberektől várjuk a segítséget, noha mi magunk is sokat tehettünk volna korábban az egészség megtartásáért. Az egészség akkor válik értékké, amikor már megbetegedtünk, és kevés esély van a gyógyulásra. Ilyenkor merül fel a kérdés - sajnos már későn: miért nem figyeltem jobban? Miért nem hallgattam a szakemberek tanácsára? Miért kezeltem ilyen könnyedén az egészségem kérdését? A kórházakban fekvő emberek mindent megadnának, hogy egészségesek legyenek, de talán már soha sem lesznek azok. Az egészséges fiatalok pedig mit sem törődnek az egészségvédelem elveivel. Ez is egy nagy paradoxon.
Egészség csak a személyes odafigyelés és az orvosi szaktudás együttes munkájából adódhat. A mi feladatunk a megelőzés, amely során a betegség kialakulásának esélyét minimálisra csökkentjük. A rajtunk kívül álló okokból bekövetkező egészségromlást kezeli a szakember. A helyes szemléletmód tehát a egészségem iránti elkötelezettségemet foglalja magában. Ennek hiánya miatt sajnos korunkban az egyéni - egyébként elkerülhető - egészségrontó tényezők hatásait is a külső szakemberek próbálják orvosolni, ezért a valóságban sokkal nagyobb teher hárul az orvosra, mint egészségtudatos szemlélet mellett.
A civilizációs betegségek fő oka tehát az egészségvédelem szemléletének hiányához természetszerűen társuló helytelen életvitelben keresendő. Rossz életmódbeli szokásaink a megbetegedések mintegy 75-85 %-ért felelősek. Egy kis odafigyeléssel számos betegség megelőzhető - vagy legalábbis a megjelenési ideje kitolható- volna. A táplálkozás, a mozgáskultúra, a vízfogyasztás, a pihenés ritmusa, a napfényen tartózkodás ideje, a légzéstechnika, a mértékletesség és a lelki nyugalom mind olyan tényező, amely meghatározza szervezetünk folyamatait.
Tény az, hogy sok betegség kialakulásában genetikai, környezeti és egyéb tényezők is szerepet kapnak, amelyeket nem szabad lebecsülni. Ezek összességükben is azonban csak 25-40 %-ban játszanak szerepet a kórképek kifejlődésében. Kimondható, hogy helyes és rendszeres életvitellel a negatívnak mondható genetikai és környezeti tényezők is pozitív irányba mozdulhatnak el. Az életmód persze nem minden, de jelentős befolyásoló tényező egészségünket illetően. Önmagában nem mindig szerepel oki tényezőként, egyszerűen csak megerősíti vagy legyengíti a szervezetet, így az különböző hatásfokkal képes felvenni a harcot a kívülről érkező stresszhatásokkal szemben.
Nem egyszer hallottam érvként: „Egyszer élünk, legalább ebben az egy életben hadd éljünk úgy, ahogy nekünk tetszik, mindenféle korlátok nélkül!”. Én is úgy hiszem, hogy ezen a Földön ezt az egy életet kaptuk, ebben a 60-70 esztendőben kell felelősséggel döntenünk, helytállnunk, és - ahogy a Biblia is írja- szabályszerűen küzdenünk. És bár sokan az előbb említett idézettel magyarázzák a helytelenségeket, én éppen ezért vigyázok az egészségemre: ha csak ez az egy életem adatott, akkor ezt jó minőségben kell leélnem. Nem fáradékonyságban, rossz felfogóképességgel, emésztőszervi és egyéb problémákkal, hanem tiszta gondolatokkal, jó vérkeringéssel, életerős szervezettel. Az egyetlent mindig jobban szoktuk becsülni, legyen ez így az egészségünkkel is!
A CIVILIZÁCIÓS ÁRTALMAK FŐBB OKAI - Miért vagyunk egyre betegebbek?
Az utóbbi időben az ún. nem fertőző, civilizációs berendezkedéssel összefüggő megbetegedések terjedtek el a fejlett és fejlődő országokban. A korábbi fertőző, járványszerűen előforduló betegségek napjainkra visszaszorultak a orvostudomány rendkívüli fejlődése következtében. A korunkat jellemző egészségügyi helyzet tehát meglehetősen ellentmondásos: egyrészről egy igen korszerű orvosi háttér áll a jóléti társadalmak mögött, amely objektív tudományos ismereteket, széleskörű orvosi tapasztalatokat és fejlett gépparkot, műszerezettséget foglal magában. Másrészről azonban úgy tűnik, hogy mindez kevésnek bizonyul a jelen szakmai kihívásait illetően, hiszen emberek tömegei betegszenek meg továbbra is. Kórházaink telve vannak keringési-, mozgásszervi-, daganatos-, légzőszervi betegekkel. A lelki zavarok miatt egyre többen veszítik el lábuk alól a talajt, és keresnek menekülést valamilyen -ideig-óráig megnyugvást vagy felejtést nyújtó - szenvedélyben (cigaretta, alkohol, kábítószer).
Mivel magyarázható, hogy az egyre fejlődő tudományos háttér mellett mégis egyre több a megbetegedés? Logikailag szemlélve éppen fordítva kellene történnie: a tudomány és orvoslás előrehaladásával egyre több egészséges embernek kellene élnie társadalmunkban.
A válasz természetesen nem a tudományban vagy az orvosi szakmaiságban keresendő. Az orvos óriási energiákat mozgósít, minden tudását latba veti a betegség megállítása és megszüntetése érdekében. Életet ment minden nap. Egyvalamit azonban ő sem tehet meg: nem jöhet velünk haza otthonainkba, nem figyelheti ételeinket, nem lehet ott a hétköznapjainkban, hogy minden percben tanácsoljon. Az orvos gyógyít, és amennyi hatalmában van, megteszi. Néhány elvet javasol, időnként kontrollra visszahív. Ez az ő munkája és az ő felelőssége. De ezzel a betegség nincs gyökeresen meggyógyítva. A mindennapi életünk határozza meg a teljes gyógyulás irányát és mértékét.
A „modern” megbetegedések fő oka tehát az ember egyéni felelősségtudatának hiánya. Sokszor az orvosoktól, külső szakemberektől várjuk a segítséget, noha mi magunk is sokat tehettünk volna korábban az egészség megtartásáért. Az egészség akkor válik értékké, amikor már megbetegedtünk, és kevés esély van a gyógyulásra. Ilyenkor merül fel a kérdés - sajnos már későn: miért nem figyeltem jobban? Miért nem hallgattam a szakemberek tanácsára? Miért kezeltem ilyen könnyedén az egészségem kérdését? A kórházakban fekvő emberek mindent megadnának, hogy egészségesek legyenek, de talán már soha sem lesznek azok. Az egészséges fiatalok pedig mit sem törődnek az egészségvédelem elveivel. Ez is egy nagy paradoxon.
Egészség csak a személyes odafigyelés és az orvosi szaktudás együttes munkájából adódhat. A mi feladatunk a megelőzés, amely során a betegség kialakulásának esélyét minimálisra csökkentjük. A rajtunk kívül álló okokból bekövetkező egészségromlást kezeli a szakember. A helyes szemléletmód tehát a egészségem iránti elkötelezettségemet foglalja magában. Ennek hiánya miatt sajnos korunkban az egyéni - egyébként elkerülhető - egészségrontó tényezők hatásait is a külső szakemberek próbálják orvosolni, ezért a valóságban sokkal nagyobb teher hárul az orvosra, mint egészségtudatos szemlélet mellett.
A civilizációs betegségek fő oka tehát az egészségvédelem szemléletének hiányához természetszerűen társuló helytelen életvitelben keresendő. Rossz életmódbeli szokásaink a megbetegedések mintegy 75-85 %-ért felelősek. Egy kis odafigyeléssel számos betegség megelőzhető - vagy legalábbis a megjelenési ideje kitolható- volna. A táplálkozás, a mozgáskultúra, a vízfogyasztás, a pihenés ritmusa, a napfényen tartózkodás ideje, a légzéstechnika, a mértékletesség és a lelki nyugalom mind olyan tényező, amely meghatározza szervezetünk folyamatait.
Tény az, hogy sok betegség kialakulásában genetikai, környezeti és egyéb tényezők is szerepet kapnak, amelyeket nem szabad lebecsülni. Ezek összességükben is azonban csak 25-40 %-ban játszanak szerepet a kórképek kifejlődésében. Kimondható, hogy helyes és rendszeres életvitellel a negatívnak mondható genetikai és környezeti tényezők is pozitív irányba mozdulhatnak el. Az életmód persze nem minden, de jelentős befolyásoló tényező egészségünket illetően. Önmagában nem mindig szerepel oki tényezőként, egyszerűen csak megerősíti vagy legyengíti a szervezetet, így az különböző hatásfokkal képes felvenni a harcot a kívülről érkező stresszhatásokkal szemben.
Nem egyszer hallottam érvként: „Egyszer élünk, legalább ebben az egy életben hadd éljünk úgy, ahogy nekünk tetszik, mindenféle korlátok nélkül!”. Én is úgy hiszem, hogy ezen a Földön ezt az egy életet kaptuk, ebben a 60-70 esztendőben kell felelősséggel döntenünk, helytállnunk, és - ahogy a Biblia is írja- szabályszerűen küzdenünk. És bár sokan az előbb említett idézettel magyarázzák a helytelenségeket, én éppen ezért vigyázok az egészségemre: ha csak ez az egy életem adatott, akkor ezt jó minőségben kell leélnem. Nem fáradékonyságban, rossz felfogóképességgel, emésztőszervi és egyéb problémákkal, hanem tiszta gondolatokkal, jó vérkeringéssel, életerős szervezettel. Az egyetlent mindig jobban szoktuk becsülni, legyen ez így az egészségünkkel is!
петак, 19. новембар 2010.
четвртак, 18. новембар 2010.
Trotoari
U mom gradu ,trotoari su blago rečeno užasni. Čak i oni prelazi koji su novi ,ako padne nešto kiše, bez gumenih čizama nema da se pređe....
уторак, 9. новембар 2010.
понедељак, 8. новембар 2010.
недеља, 7. новембар 2010.
субота, 6. новембар 2010.
петак, 5. новембар 2010.
Mudrost
Poput starog kopača zlata, moraš se pomiriti s time da treba da iskopaš mnogo peska, iz kojeg ćeš posle strpljivo ispirati nekoliko sićušnih zrna zlata.
DOROTI BRAJANT
DOROTI BRAJANT
уторак, 2. новембар 2010.
O MENI
Za početak,velik pozdrav svima. Da se predstavim. Zovem se Magdolna, svi me zovu Magda.Živim u jednom malom,veoma lepom gradu na severu Bačke, u Subotici.Čuli ste za nju, ako ne, ono ste čuli za Palić, Palićko jezero, palićki ZOO vrt, nešto najlepše što možete na ovim prostorima videti. Mali grad sa mnoštvom štamparija. Nekada su to bile tri velike a sada, pošto ih je vreme izbrisalo, ostala je jedna velika i oko trideset što srednjih što manjih. Pišem o štamparijama pošto sam i ja jedna koja ima štampariju.
понедељак, 18. октобар 2010.
субота, 2. октобар 2010.
StampanjePrintanje
Uspela sam uz pomoć mog prijatelja Dragoslava napraviti sajt o štamparstvu.Pišući o Gutenbergu napravila sam grešku koju je gospodin Dietrich odmah primetio i sugerisao mi je . Ok, ko radi i greši, međutim ta greška potiče sa sajta odakle sam skidala detalje koji meni nisu bili poznati o Gutenbergu, i ne sumnjajući u ispravnost napisanog imena ,ja sam to jednostavno preuzela i prenela grešku. Greška je ispravljena. Naravoučenije, proveriti bitne činjenice iz više izvora, a najsigurnije iz velike enciklopedije Wikipedije.
Magda
http://stampanjeprintanje.info
http://www.svitmag.ws
Magda
http://stampanjeprintanje.info
http://www.svitmag.ws
уторак, 14. септембар 2010.
Obožavam da se vozim biciklom,pa sve mislim da to ima mnogo dobrih strana.
Prvo zdravo je jer ste na vazduhu, pokrećete mišiće. Drugo ,ne zagađujete okolinu izduvnim gasovima. Vidite okoliš koji Vas okružuje.
http://www.svitmag.ws
http://stampanjeprintanje.info
I love to ride a bike, all I think it has many good sides.
The first is healthy because you're on the air, running muscles. Second, do not pollute the environment emissions. See the environment around you.
http://www.svitmag.ws
http://stampanjeprintanje.info
Prvo zdravo je jer ste na vazduhu, pokrećete mišiće. Drugo ,ne zagađujete okolinu izduvnim gasovima. Vidite okoliš koji Vas okružuje.
http://www.svitmag.ws
http://stampanjeprintanje.info
I love to ride a bike, all I think it has many good sides.
The first is healthy because you're on the air, running muscles. Second, do not pollute the environment emissions. See the environment around you.
http://www.svitmag.ws
http://stampanjeprintanje.info
Penzioner
went into retirement, I wanted to take me a kind of depression or a sense of redundancy. I just villages in the computer and step by step to learn how to handle it. After that came a variety of ideas on how to make contact with people and not to be a blah, blah issue, but something concrete and serious. I met through advertising man who was willing to introduce me into the business. The truth I was hoping it would be so hard and that I have so much work. However, I do not regret, I learned a lot and now I have my site, I joined GDI and by the way, where I met just as valuable and serious people. I think it is worth every effort and every minute, not to mention hours and hours, because I feel wonderful!
http://www.svitmag.ws http://www.stampanjeprintanje.info
http://www.svitmag.ws http://www.stampanjeprintanje.info
Facebook (1) | IdeaMarketers.com - Where Your Ideas Shine!
otišavši u penziju, nisam želela da me uhvati bilao kakva depresija ili osećaj suvišnosti. Jednostavno sam sela za računar i korak po korak naučila kako se njime barata. Posle toga su došle razne ideje kako uspostaviti kontakt sa ljudima a da to ne bude neka bla, bla tema, već nešto konkretno i ozbiljno. Upoznala sam preko reklame čoveka koji je bio spreman da me uvede u posao. Istina nisam se nadala da će to biti tako teško i da ću morati toliko raditi. Ipak, nije mi žao, mnogo sam naučila i sada imam svoj sajt, uključila sam se usput i u GDI, gde isto tako upoznajem vredne i ozbiljne ljude. Mislim da je vredno svakog truda i svake minute, da ne kažem sate i sate, jer se osećam divno!!!
http://www.svitmag.ws http://www.stampanjeprintanje.info
otišavši u penziju, nisam želela da me uhvati bilao kakva depresija ili osećaj suvišnosti. Jednostavno sam sela za računar i korak po korak naučila kako se njime barata. Posle toga su došle razne ideje kako uspostaviti kontakt sa ljudima a da to ne bude neka bla, bla tema, već nešto konkretno i ozbiljno. Upoznala sam preko reklame čoveka koji je bio spreman da me uvede u posao. Istina nisam se nadala da će to biti tako teško i da ću morati toliko raditi. Ipak, nije mi žao, mnogo sam naučila i sada imam svoj sajt, uključila sam se usput i u GDI, gde isto tako upoznajem vredne i ozbiljne ljude. Mislim da je vredno svakog truda i svake minute, da ne kažem sate i sate, jer se osećam divno!!!
http://www.svitmag.ws http://www.stampanjeprintanje.info
Пријавите се на:
Постови (Atom)